Bemutatkozás

Az Ad Libitum Kórus 1991 novemberében alakult Baján, néhány lelkes fiatal kezdeményezéseként, akik szerettek volna új életet lehelni a kórusmuzsikába. Az alapítók egyik meghatározó élménye a III. Béla Gimnázium énekkaraiban szerzett közösségi és zenei tapasztalat volt, amely azóta is meghatározó inspiráció számunkra.

Ma a kórus közel 50 taggal működik; mezőnye a fiatalabbtól az idősebb korosztályig sokszínű, és generációkon átívelő zenei közösséget alkot.

Történetünk

Az Ad Libitum Kórus története egy olyan zenei közösség fejlődését mutatja, amely az évek során egyre letisztultabb művészi arculattal és egyre magasabb szakmai igénnyel formálta saját útját. A kezdeti lelkesedést tudatos építkezés követte: a repertoár folyamatosan gazdagodott, megszilárdultak azok a zenei és értékrendbeli alapok, amelyek ma is meghatározzák az együttes karakterét.

A kórus működését végigkíséri az a belső kohézió, amelyben a zenei munka és a közösségi élmény kölcsönösen erősítik egymást. A tagok számára az éneklés nem csupán művészi tevékenység, hanem közös identitás. Együtt keressük azt a hangzást és minőséget, amely a közös megszólalás egységét és felelősségét tükrözi. Ez a szemlélet tette lehetővé, hogy hosszú távon is stabil, egymásra figyelő és alkotó csapatként maradjunk jelen Baja kulturális életében.

Az évek során több meghatározó mérföldkő jelölte ki a kórus útját – alkotói szakaszok, koncertsorozatok, hazai és nemzetközi szereplések –, amelyek mind a szakmai érés újabb állomásai voltak. Ezek a tapasztalatok erősítették meg a közösség szakmai identitását, és alapozták meg azt a művészi szemléletet, amely ma is meghatározza az Ad Libitum működését.

Szakmai eredmények

Az Ad Libitum Kamarakórus működését a kezdetektől meghatározza a minőség iránti elkötelezettség. Az együttes hazai és nemzetközi versenyeken, minősítő hangversenyeken és rangos fesztiválokon egyaránt bizonyította szakmai felkészültségét.

Kiemelt eredmények

1997 – VI. Nemzetközi Kórusverseny, Budapest
Arany Diploma, kategóriagyőzelem

2003 – Nemzetközi Kórusfesztivál, Grado, Olaszország
Arany Diploma (vegyeskar)

2008 – World Choir Games, Graz, Ausztria
Ezüstérem

2024 – 29. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Debrecen

Arany Diploma, kategóriagyőzelem

Karnagy

Pethőné Kővári Andrea karnagy vezényel

Pethőné Kővári Andrea a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán szerezte diplomáját, majd a bajai III. Béla Gimnázium énektanáraként kezdte meg pedagógusi pályáját. Több mint négy évtizedes munkássága során meghatározó szerepet játszott Baja város zenei életének formálásában.

Az intézményben vezetett leánykar, fiúkórus, vegyeskar és népdalkör, valamint az általa szervezett Bélás Zenedélután gálaműsorok generációk számára teremtettek lehetőséget a közös muzsikálásra. Munkája nyomán élénk és sokszínű kórusélet bontakozott ki a városban.

1991-ben alapította meg az Ad Libitum Kamarakórust, amelynek azóta is művészeti vezetője és karnagya. Irányításával az együttes szakmai színvonala folyamatosan emelkedett, repertoárja gazdagodott, és országos, valamint nemzetközi elismeréseket szerzett.

Vezetői szemléletében a szakmai igényesség és a közösségépítés egyaránt meghatározó: számára a kórus nem csupán előadóegyüttes, hanem alkotó közösség.

Közösségünk

Az Ad Libitum Kamarakórus számára a közös éneklés nem csupán zenei tevékenység, hanem közösségi élmény és közös gondolkodás is. A próbák és hangversenyek során nemcsak művek szólalnak meg, hanem egy olyan együttműködés formálódik, amelyben minden hang a közös megszólalást szolgálja.

A kórus generációkon átívelő közösség: tagjait különböző életutak, foglalkozások és tapasztalatok hozzák össze, a zene iránti elkötelezettség azonban közös alapot teremt. Ez a sokszínűség és az egymás iránti figyelem adja a közösség belső erejét.

Hiszünk abban, hogy az együtt éneklés ereje nemcsak a megszólalás minőségében, hanem a közös alkotás felelősségében is megmutatkozik. Számunkra a kórus nem csupán előadóegyüttes, hanem alkotó közösség – ahol a zene egyszerre fegyelem, öröm és találkozás.

Ad Libitum
szabadon, mégis egymásra hangolódva